És akkor most tanácsadás vagy terápia? Miről lesz szó?
Köszöntelek kedves olvasó! Ez itt a második cikkem és remélem, hogy az első elnyerte tetszésedet
Ha esetleg nem tetted meg, el tudod olvasni ezen a linken: Mikor érdemes pszichológushoz fordulni? És egyáltalán mi az a pszichológia? – Kintner Máté pszichológus
A következőkben arról fogok írni, hogyan is néz ki egy tanácsadási folyamat, valamint hogy mi a különbség a pszichológiai tanácsadás és terápia között. Továbbá beszélek egy picit arról is, hogy milyen félelmek, szorongások jelentkezhetnek a kapcsolatfelvétel előtt, során.
Félelem, szorongás, hátráltató tényezők a tanácsadás, terápia elkezdésével és sikerességével kapcsolatban.
Avagy miért kétkedünk, hogy elmenjünk pszichológushoz? Néhány alkalommal tapasztaltam, hogy a kliensekben van egyfajta félelem, szorongás, mielőtt eljönnek vagy ráveszik magukat a tanácsadásra és elköteleződnek a folyamat mellett.
Természetesen több tényezős a dolog, számos olyan aggály, körülmény felmerülhet, ami befolyásolhat minket döntésünkben, ezek közül csak néhányat említek: Nem hiszek benne…
A pszichológia, mint tudomány nem hit kérdése
Számos kutatás, esettanulmány, több évtizednyi tapasztalat bizonyítja jótékony hatását (ha van rá igény, külön cikkben szívesen beszélek kutatásokról). Ami viszont hit kérdése: Elhisszük-e magunkról, hogy tudnak nekünk segíteni és saját magunk hiszünk-e abban (és felmerül-e az igény), hogy tudunk fejlődni.
Természetesen ehhez szükség van egy kompetens szakemberre, valamint arra, hogy meglegyen az a megfoghatatlan „kémia” mindkét fél részéről.
Nincs rá pénzem…
Sajnos sok ember van, aki egyszerűen nem teheti meg, hogy elmenjen tanácsadásra vagy terápiába, akármennyire szeretne is. Érdemes ilyenkor utánanézni, hogy vannak-e csökkentett költségű, esetleg ingyenes próba alkalmak, hogy el tudjuk dönteni, érdemesnek tartjuk-e megtakarítani rá.
Amire viszont figyelni kell: Ha valami nagyon olcsó, akkor az lehet, hogy minőségében sem hozza az elvárt szintet, ami viszont csalódást keltő tud lenni és eltántoríthat minket attól, hogy újra felvegyük a kapcsolatot egy szakemberrel a jövőben.
Természetesen nem mondom, hogy egyenes arányosság van a kettő között. Tehát ami drága, az nem feltétlenül jobb (ez egy szociálpszichológiába tartozó manipulációs technika is tud lenni), de a szélsőségekre érdemes figyelni.
Rossz tapasztalatom van…
A szakma hígul. De ez nem csak a pszichológiával van így, számos más mesterségben tapasztalható ugyanez. Érdemes jól utánanézni, hogy kit választunk, mert előfordul, hogy rossz tapasztalatot szerzünk.
És a rossz tapasztalat pedig eltántoríthat minket abban, hogy a jövőben szakember segítségét vegyük igénybe. Ha már egyszer megütöttük a bokánkat, feltártuk titkainkat és csalódtunk (pl. nem empátiával kezelik, ítélkeznek felettünk), akkor sokkal nehezebb újra legyűrnünk félelmünket.
Fontos megemlítenem, hogy számos remek szakember létezik és nagy az esélyünk rá, hogy problémáink, félelmeink megfelelő tapasztalattal és kompetenciával lesznek kezelve, de érdemes résen lenni!
Mi a különbség a pszichológiai tanácsadás és a terápia között?
Mielőtt belemélyedek, a plagizálás elkerülése végett mindenképp érdemes megemlítsem, hogy a cikk és a különbségek lehető legérthetőbb átadásában nagyon sokat segített nekem: Dávid Mária: A tanácsadás és konfliktuskezelés elmélete és gyakorlata című könyve.
A sok hasonlóság mellett van számos különbség is, bár mindkettőt pszichológus (vagy pszichiáter) végzi. De akkor vessük is bele magunkat.
Pszichológiai tanácsadás
A tanácsadás leginkább az egyensúlyban lévő, nem beteg személyek számára van fenntartva (itt különül el élesen a pszichoterápiától) és élethelyzeti elakadásokkal segít, mint például családi, párválasztási, életvezetési, iskolai, pályaválasztási, munkahelyi vagy párkapcsolati.
Általában (de nem mindig) rövidebb távú, mint a terápia és döntési elakadások állnak a kliens életének hátterében, amelyeket bizonytalanabb érzelmi vagy viselkedési problémák kísérnek.
Érdekes, hogy a tanácsadás kifejezés kettős jelentésű, mert egyrészről jelöl egy helyzetet – amelyben valaki tanácstalan (tehát segítségre van szüksége), másrészről pedig egy interperszonális (tehát emberek közötti) viszonyt, amelyben az egyik személy tanácsot kér, a másik pedig kész tanácsot adni.
Ami viszont fontos (bár a módszerek különbözőek lehetnek): A pszichológus nagyrészt nem ad tanácsot, hanem rávilágít bizonyos dolgokra, felvázol problémákat, megvilágít különböző nézőpontokat, melyek segítik a döntéshelyzetben való eligazodást.
A segítő személy célja a kliens önfeltárásának segítése és ezeket nyitott, segítő kérdésekkel, analízisekkel (elemzésekkel) viszi véghez.
Terápia
Ami különbséget már felvázoltam a tanácsadásnál, hogy a terápia főként orvosilag diagnosztizált bajokra jogosult (de nem kizárólagosan!).
Ilyen például a depresszió, pánikbetegség, szkizofrénia, pszichopátia (az antiszociális személyiségzavar), és egyéb mentális megbetegedések.
Pszichoterápia akkor megy végbe, amikor képzett és jogosítvánnyal bíró személy (terapeuta) problémákkal küzdő másik embernek (beteg, páciens, kliens) segít viselkedése, illetve lelki állapota megváltoztatásában, pszichológiai eszközökkel, interakción, beszélgetésen át.
Tehát a terápia (nem kizárólagosan) diagnosztizáltan beteg személlyel folytatható. Célja a páciens állapotjavulása, gyógyulása vagy tünetmentességének elérése. Ez egy jóval időigényesebb folyamat, ami leginkább a múltra fókuszál, feltáró jellegű, elemző és mélyebb, tudattalanabb szinteket világít meg.
Tanácsadás folyamatának fő fázisai
És akkor elérkeztünk ahhoz, hogy megbeszéljük, hogyan is néz ki egy tanácsadási folyamat. Az általános tanácsadási modell szerint a pszichológusnak jónéhány lépésen kell végigmennie, ha megoldást szeretne kínálni egy problémára.
Igyekszem a lehető legkevésbé szárazon leírni ezt a folyamatot.
Tehát akkor vegyük onnan, hogy megtörtént a kapcsolatfelvétel (online, telefonon, személyesen, stb.) és megérkezünk az első alkalomra a tanácsadóhoz, terapeutához. Ilyenkor szokott lenni egy bevezető beszélgetés és miután sikerült kellőképpen ellazulnunk, megtörténik a probléma megfogalmazása.
Tulajdonképpen itt vázoljuk, hogy miért is jöttünk. Ez azért fontos, mert ez által a tanácsadónak szintén rálátása lesz a szituációra, együtt tud érezni, bele tudja magát képzelni a helyzetünkbe, ami megkönnyíti a segítségnyújtást.
Ezt érdemes minél részletesebben elmondani és ne féljünk, ha a szakember kíváncsi még egyéb információkra, lágyan terelgetni fog minket. Ezek után megállapodunk a célokban.
Mi az, amit szeretnénk elérni?
Hogyan éreznénk jobban magunkat? Ezek letisztázása után jön az úgynevezett munkafázis, ami egy kicsit olyan, mint amikor fel akarunk deríteni egy területet, amire kíváncsiak vagyunk.
Képzeljük el, ahogy egy izgalmas erdőben vagyunk, éppen számháborúzás előtt, és meg szeretnénk ismerni minden egyes fát, megnézni minden kiszögellést, hogy utána a jobb helyzetismeret miatt mi tudjunk nyerni a végén.
Talán a tanácsadási folyamat is hasonló. Minden szükséges információ átadásra kerül és ezeket összekapcsoljuk a problémákkal. Minél több és pontosabb infó, annál jobb!
Mint amikor gyerekként összekötöttük a pontokat és fokozatosan láttuk meg, hogy milyen formát adnak ki a rajzlapon. Mert ezek teszik lehetővé a megoldási alternatívák kitermelését.
És ami gyönyörű, hogy a problémáknak számos megoldása létezik, és az információk pontossága és sokszínűsége egyre több és több jó alternatívát csillant fel. Hát nem gyönyörű? Végül, de nem utolsó sorban az alternatívák értékelése után pedig kialakítjuk a cselekvésre vonatkozó döntéseket.
Mit kell ahhoz tennem, hogy elsajátítsam az új viselkedési formulát?
Egyszerűnek hangzik? Igen is, meg nem is. De az biztos, hogy szuper élmény önmagunk megértése, cselekedeteink sokszínűsége. Tapasztalatból mondom! Tekintsük ezt egy utazásnak, mely során fokozatosan mi vesszük át az irányítást az autó felett.
Annyit még mindenképp tudni érdemes, hogy számos modell létezik (pl. döntéshozatali, munkatanácsadás, pedagógiai tanácsadás, stb.), rengeteg féle technika, ezek közül csak egyet emeltem ki.
A legfontosabb technika mind közül: A szakember beleteszi a teljes személyiségét, megértését, empátiáját a folyamatba. Ez adja meg azt a bizonyos pluszt, a megfoghatatlan „kémiát”. Remélem tetszett, várom a kritikát.
A cikk összeállításának alapjául szolgált Dávid Mária: A tanácsadás és konfliktuskezelés elmélete és gyakorlata című műve
Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, elakadtál az életben, vagy csak egyszerűen jobban meg szeretnéd érteni magad (vagy másokat), a működésed, bátran keress fel a honlapon található elérhetőségek egyikén, vagy pedig az időpontfoglalóban, szintén a honlapon.
