Gondolom látott már a kedves olvasó olyat, amikor valaki inkább hallgat azért, hogy elkerüljön egy konfliktust
Inkább a háttérbe vonul, nem szól. Vannak mások, akik hangosan, ezer fokon veszekednek a másikkal
Olyanok is vannak, akik úgy adják a másik tudatára a véleményüket, érzéseiket, hogy a beszélgetőpartnerük nem bántódik meg, de megérti a kezdeményező igényét. Megint mások nem észrevehető befolyásolással érik el, amit szeretnének.
A kommunikáció alapvető része az emberek közötti információcserének. Természetesen a kommunikáció nem kizárólag a beszédben merül ki, hanem ide tartoznak az úgynevezett nem-verbális (nonverbális) elemek is, melyek magukban foglalják a testbeszédet (például a keresztbe tett kéz védekező magatartásra utalhat), mimikát, tekintetet, testtartást, hangszínt, hangerőt és hangsúlyt is.
A kommunikáció rendkívül összetett és hajlamosak vagyunk arra, hogy kizárólag a beszédet értsük rajta. Egy másik cikkben fogok írni a nonverbális kommunikációról is, de a mai iromány terjedelme ezt nem engedi meg, így ma kizárólag a verbális kommunikációt fejtem ki bővebben, azon belül is a kommunikációs stílusokat.
Kommunikációs stílusokról általában
Négy alapvető kommunikációs stílust különböztetünk meg. A példa alapján már úgy sejtem körvonalazódnak ezek a stílusok, már csak nevet kell adni a gyermeknek. Ezek a következők: passzív, agresszív, manipulatív és asszertív.
Amit kiemelten fontos megemlíteni, hogy egy személy nem csak az egyik vagy a másik kommunikációs stílust képviselheti, ezeket helyzete válogatja. Van olyan ember, aki a munkahelyén inkább passzív, otthon pedig agresszív.
Vagy éppen ennek a fordítottja. Vajon tudjuk érvényesíteni az akaratunkat egy stresszhelyzetben, vagy inkább visszavonulót fújunk? Ilyenkor még lehet meg is lepődünk magunkon, hogy egy átlagos helyzetben nem így szoktunk cselekedni. Nézzük meg sorjában.
Agresszív kommunikációs stílus
Az agresszív stílus képviselője érzéseit, véleményét, szükségleteit mások fenyegetésével, elutasításával vagy irányításával elégíti ki.
Az agresszió megjelenhet verbálisan (tehát szóban) és fizikálisan is. Bántani szavakkal lehet csak igazán, az agresszív stílust alkalmazók körében ez talán túl gyakran is fordul elő. Az agresszív személy be akarja bizonyítani az igazát és mindenáron meg akarja győzni a másikat, hogy csak az ő álláspontja a fontos és igaz.
Ezt durvaságon, szarkazmuson és hibáztatáson keresztül igyekszik elérni. Ha elkezdjük magunkat kellemetlenül érezni egy másik személy társaságában és úgy érezzük, hogy a mondandónk nincs meghallgatva, akkor valószínűleg agresszív stílussal van dolgunk. Nála csak és kizárólag a win-lose (nyertes-vesztes) stratégia áll fenn.
Tehát egy konfliktusban vagy nyer, vagy pedig veszít. Nincs más opció. De ő nyerni akar és ezért mindent el is követ.
Egy multinacionális vállalati környezetben ideig-óráig kifizetődő lehet, de hosszú távon a kapcsolatai elromlanak, az emberek elfordulnak tőle. Akik pedig nem fordulnak el, azok valószínűleg a következményektől való félelemből teszik.
Passzív kommunikációs stílus
A passzív stílus képviselője nem fejezi ki gondolatait, érzéseit és igényeit és ezt leginkább a konfliktustól való félelem miatt teszi. Más lehetséges magyarázat lehet még, hogy alacsony önértékelése miatt fél az elutasítástól és attól, hogy az emberek negatívan ítélik meg azért, mert szembeszállt velük.
Ez sajnos azt eredményezheti, hogy hosszútávon pontosan azért fognak elfordulni tőle az emberek, mert nem kifizetődő mindenkinek, mindenhol, minden időben „igent” mondani, mert valakinek, valahol egészen biztosan nem fogunk tudni megfelelni.
Csak gondoljunk bele abba, hogy ha nem fejezzük ki az igényeinket, kompetenciánkat a munkahelyünkön, akkor annyi feladattal fognak ellátni, hogy egy idő után elkezdünk hibázni és elmulasztani a feladatainkat.
A passzív személy hagyja, hogy mások irányítsák, nem mondja el mit szeretne és majdnem mindenbe beleegyezik. Ezért mások könnyen figyelmen kívül hagyhatják az igényeiket, értékeiket. Jellemző még rá, hogy gyakorta döntésképtelen.
Manipulatív kommunikációs stílus
A manipuláció, más néven „machiavellizmus” Niccoló Machiavelli-ről kapta a nevét, aki olasz író, filozófus, politikus és korának egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Szerinte minden rátermett ember kellő ügyességgel és eszességgel bármilyen államot elkormányozhat.
Szerinte az uralkodó csak úgy tudja biztosítani a hatalmát, ha erősebb ellenfeleinél. A hatalmat mindenáron meg kell szereznie, ha lehet erkölcsös úton, de nem szabad visszarettennie más eszközöktől sem.
Mivel a cél szentesíti az eszközt, így a manipuláció sem lehet elkerülendő bizonyos esetekben, ezért is kapta ez a kommunikációs stílus a machiavellizmus nevet.
A történelmi kitekintő után nézzük meg, hogy mi is az a manipulatív (más néven: rejtetten agresszív) kommunikációs stílus. A személy, aki ezt a stílust használja, érzéseit, nézeteit, és igényeit közvetett, nem őszinte módon fejezi ki. Kerülő magatartásminta jellemzi, tehát kerüli, hogy kimondja, valójában mit szeretne vagy mit nem szeretne.
Észrevétlenül irányít embereket, helyzeteket, sokszor elfojtja a haragját, frusztrációját. Nem verbális módon fejezi ki az elégedetlenségét, kommunikációjára jellemző a szarkazmus, akadékoskodás és az együttműködés megtagadása.
Asszertív kommunikációs stílus
Eddig megnéztük azt, hogy hogyan nem kifizetődő kommunikálni, most pedig térjünk rá arra, hogy melyik az a stílus, mely úgy kifizetődő, hogy közben nem bántjuk meg mások érzéseit. Az asszertív kommunikátor (más néven: önérvényesítés) mások érdekeit figyelembe véve önérvényesít.
Érzéseit, nézeteit és igényeit őszintén, helyénvalóan fejezi ki. Képes mások tudtára hozni, hogy mit szeretne és mit nem. Nyugodt hangnemben kommunikál és közli, hogy milyen bánásmódot igényel bizonyos helyzetekben. Képes eldönteni, hogy elmondja-e másoknak: mit gondol, mit érez vagy mit hisz.
Nem érzi úgy, hogy bizonyítania kell, de elvárja, hogy megfelelően bánjanak vele.
Mindegyik kommunikációs stílusnak megvan az előnye és a hátránya is, viszont az agresszív, manipulatív és passzív stílus leginkább rövid távon lehet kifizetődő, hosszú távon pedig inkább több bajt hoz, mint hasznot.
Elpártolhatnak tőlünk az emberek, félelemből, érdekből barátkozhatnak velünk, vagy esetleg saját önkifejezésünket, igényünket elnyomva a stressz és a szorongás hatására valamilyen betegségbe hajszoljuk magunkat.
Az asszertív kommunikátoroknak lehet, hogy rövid távon több stresszt kell elviselniük, mivel az emberek nehezen viselik, ha megváltozik a viselkedésünk, viszont hosszú távon egy kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb és önazonosabb életet tudunk élni.
Folytatás hamarosan…
Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, elakadtál az életben, elhatalmasodik rajtad a stressz vagy csak egyszerűen jobban meg szeretnéd érteni magad (vagy másokat), a működésed, bátran keress fel a honlapon található elérhetőségek egyikén, vagy pedig az időpontfoglalóban, szintén a honlapon.
