Életünk számos területét érinti, meghatározza a mindennapjainkat, befészkeli magát a tudatunkba
Átéljük és fiziológiásan (testi tünetekben) is megjelenik, tartunk tőle és nem tudjuk elkerülni. Ez a stressz
Szinte már szitokszóként ismerjük és próbálunk menekülni előle, kizárni az életünkből, kerülni az olyan helyzeteket, melyekben túlzott hatással lehet ránk.
De azt talán már egy picit kevesebben tudják, hogy a stressz nem csak negatív, hanem pozitív értelemben is létezik, életünk velejárója. Stressz nélkül nem tudnánk létezni, tulajdonképpen a szervezetünk biokémiai reakciója az őt ért hatásokra (melyek leginkább környezetiek).
És ugye nem csak negatív hatások érnek minket életünk során, hanem bízom benne, hogy megannyi számunkra pozitív is. A továbbiakban bővebben fogok írni arról, hogy a stressz hogyan befolyásolja az életünket, milyen fajtáit ismerjük és hogyan tudunk jobban megküzdeni a minket ért negatívan interpretált (értelmezett) ingerekkel.
A stressz fogalma
Ahogy már fentebb említettem, a stressz egy természetes válaszreakció a kihívásokra és a változásokra az életünkben. A személy megküzdési képességétől függ, hogyan is reagál egy-egy hatásra az életében.
Valaki kimondottan rosszul veszi, ha nem túl kedvesen szolgálják ki egy áruházban, másokat ez egyáltalán nem hat meg és nem vesznek róla tudomást. Találkozhatunk olyan embertársunkkal, aki kiválóan veszi a visszautasítást, hamar tovább tud lépni, mások pedig hetekig, akár hónapokig szoronganak, ha valaki visszautasítja őket.
Bonyolult folyamat a stressz feldolgozása, függ a környezeti hatások erősségétől, neveltetéstől, genetikai tényezőktől, a megküzdés erősségétől.
Amikor stresszesnek érezzük magunkat, a szervezetünk összpontosít az adott feladatra, hogy segítsen azzal megbirkózni. A stressz segíthet nekünk abban, hogy a teljesítményünkre fókuszáljunk és elérjük a céljainkat, de ha túl sokkal találkozunk belőle, akkor az negatívan befolyásolhatja a mentális és fizikai egészségünket.
A stressz eredetileg a latin „strictus” (szoros) szóból ered és igénybevételre tudnánk a legjobban lefordítani. Definíciója szerint a „szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, és alkalmazkodásra kényszeríti”.
Tehát ér minket egy hatás (pl. a főnök berendel minket hétvégén dolgozni), amire jön egy érzelem (pl. frusztráltak leszünk), melyre jöhet egy testi reakció (pl. elkezdünk remegni). Tehát testünk kibillen az eredeti nyugalmi állapotából.
Összefoglalva (és még egy kicsit kibővítve) a stressz a következőket foglalja magában:
• nem specifikus reakció, mellyel szervezetünk reagál minden kihívásra, őt ért ingerre
• megterhelés, zavar, veszélyeztetés: túl nagy intenzitás esetén mentális/fizikai alkalmazkodóképesség túlterhelése
• akkor alakul ki, ha „igent” mondunk, de „nemet” gondolunk („Muszáj elmenjek a céges bulira, mert mit fognak szólni a többiek?”)
• „itt” vagy, de „ott” akarsz lenni („Bárcsak ne kéne 2 órája a bankban vesztegeljek, inkább lennék otthon és kávéznék…”)
• jelenben vagy, de a jövőben akarsz lenni („Nem akarok dolgozni, már alig várom, hogy délután hazaérjek és lefeküdjek pihenni…”)
A stressz fajtái
A stressznek két nagyobb csoportját különböztetjük meg. Az egyik az, amivel a köznyelvben azonosítjuk a stresszt, negatív hatásokat vált ki, rossz érzések kerítenek hatalmába és próbáljuk kerülni őket.
A szervezetben ilyenkor rövidtávon dekoncentráltság alakul ki és ingerlékenység léphet fel. Hosszútávon pedig egészségkárosító folyamatok is kialakulhatnak. Ilyenkor érezzük, hogy gyomoridegünk van, étvágytalanság lép fel, de például a környezetünk számára is kimondottan destruktív (romboló) lehet.
Ez az úgynevezett „distressz”. A másik oldalon pedig egy kevéssé ismert (vagy inkább kevéssé a stresszhez kötött) fogalom lapul, méghozzá a pozitív ingerekkel ellátott, az egészséges fejlődéshez szükséges kihívás és izgalom megélése, mely hangulatjavulást okoz az egyén számára.
Ezt nevezzük „eustressz”-nek. Ilyen lehet például sikerélményünk a munkában, sportban vagy egy feladat megoldása során.
Hogyan érezzük magunkat stressz közben?
Stressz közben számos érzelmi állapot megjelenik, mert ahogy testünk is reagál az őt ért hatásokra, úgy érzelmeink is változnak a környezeti ingerek módosulásával.
Gondolom számos alkalommal éreztük már magunkat zaklatottnak, szorongónak, amikor valamit nem sikerült elintézzünk, amit eredetileg terveztünk. Érezhetjük magunkat elnyomottnak egy kapcsolatban, ahol a másik fél nem veszi figyelembe akaratunkat, igényeinket, érzelmeinket.
Rövid távon talán túl tudjuk magunkat ezeken tenni, de hosszú távon egyre inkább érezzük a feszültség növekedését és a kiszolgáltatottságot. Túlórázunk már jónéhány napja és kimerültünk? Ilyenkor a szervezetünk megküzdési tartalékai is folyamatosan merülnek, egyre inkább kiszolgáltatva minket a negatív stressznek.
De hogy megnézzük a másik oldalt is: boldogok vagyunk, mert jól sikerült a munkahelyi projektünk? Esetleg jó eredményt értünk el sportolás közben, vagy csak egyszerűen kikapcsolt minket egy szuper könyv?
Az ilyen (és ehhez hasonló) helyzetekben fellépő pozitív érzések, mint például a büszkeség, meghittség, vidámság, elégedettség, kíváncsiság, mind-mind az eustressz kategóriájába tartoznak.
És ha nem foglalkozunk vele? Ahogy kezdenek lemerülni az elemeink, úgy leszünk egyre kitettebbek betegségekre, leszünk dühösebbek, frusztráltabbak, lankad a figyelmünk, növekszenek függőségeink (alkohol, dohányzás, stb.) és csökken a teljesítményünk. Adott esetben, hosszútávon még kapcsolataink is megromolhatnak. Ezért kiemelten fontos, hogy foglalkozzunk a stresszel és az azzal való megküzdéssel.
Stresszel való megküzdés
Még mielőtt rátérnék a megküzdési stratégiákra, szeretnék említeni pár mondatot arról, hogy milyen egyéni tényezők befolyásolják a stresszel való megküzdésünket. Alapesetben 3 egymás utáni lépésről beszélünk a stressz kialakulásával kapcsolatban:
stresszor: (kiváltó tényező, mint például a sok várakozás vagy egy kellemetlen helyzet)
stressz: betegség (a stressz hatására kialakult akut vagy krónikus megbetegedés)
Vannak úgynevezett megküzdési stratégiáink, amivel reagálunk a különböző stresszes helyzetekre. Ilyen például a probléma- vagy érzelemfókuszált megküzdés. A problémafókusznál egyértelműsítjük, hogy mi a stresszor és lépéseket teszünk ellene.
A stratégia szignifikáns (jelentős) részét alkotja az, hogy előre tervezünk, hogy kiszámíthatóvá váljon az életünk, fel tudjunk készülni a lehetséges nehezebb helyzetekre. Ennek pozitív részegysége közé tartozik az időmenedzsment, célok kitűzése, asszertivitás és az udvarias nemet mondás.
Természetesen megvannak a hátulütői is, mivel ezekben az esetekben felerősödhetnek a halogatási stratégiáink, passzivitás léphet fel és agresszívak is lehetünk, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy elterveztük.
Az érzelemfókusznál pedig célunk a stresszorra adott érzelmi reakciók megregulázása annak révén, hogy azonosítjuk érzéseinket és igyekszünk feldolgozni azokat. Pozitív stratégiája a testmozgás, önmagunkra figyelés és az elfoglaltságok találása (beszélgetés, társasági események). Negatív pedig az inaktivitás, önbántalmazás (falás, éheztetés, higiénia hiánya, drog, alkohol).
De hogyan is tudunk megküzdeni a stresszel?
A teljesség igénye nélkül leírok pár stratégiát, mellyel megkönnyíthetjük mindennapjainkat. Fontos, hogy ezek a stratégiák egyénenként változnak, lehet, hogy ami az ismerőseinknek működik, az nekünk nem fog és fordítva.
Egyszerűbben fogalmazva: Ha viszolygunk a futástól, ne ezt a sportot használjuk stresszcsökkentésre, mivel ez csak növelni fogja a szorongásunkat.
Tehát a technikák:
• Figyeljük meg önmagunkat, a szituációkat, amelyek okozzák a stresszt és nézzük meg, hogyan tudunk másként hozzáállni a dolgokhoz.
• Mozogjunk és sportoljunk, találjuk meg a számunkra legmegfelelőbb tevékenységet.
• Meditáljunk, relaxáljunk, használjuk a mindfulnesst
• Alkossunk, írjunk, fessünk, kézműveskedjünk
• Végezzünk olyan tevékenységeket, melyek örömet okoznak nekünk
• Tűzzünk ki célokat
• Vállaljuk a felelősséget tetteinkért
• Gyakoroljuk az optimizmust
• Aludjunk eleget
• Fejezzük ki hálánkat
• Vegyük körül magunkat olyan emberekkel, akik társaságában jól érezzük magunkat
Remélem sikerült átadjam egy szeletét annak, amiről a stressz szól és bízom benne, hogy ezek a trükkök hozzásegítik a kedves olvasót ahhoz, hogy tudatosabban, a stresszt jobban kezelve tudja élni az életét.
Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, elakadtál az életben, elhatalmasodik rajtad a stressz vagy csak egyszerűen jobban meg szeretnéd érteni magad (vagy másokat), a működésed, bátran keress fel a honlapon található elérhetőségek egyikén, vagy pedig az időpontfoglalóban, szintén a honlapon.
